A magyar pénzforgalmi rendszer kellően fejlett ahhoz, hogy ne a technológiai lemaradás, hanem a piaci vagy éppen szabályozói igények megjelenése miatt terjedjenek el nálunk bizonyos jövőbemutató újdonságok. Ebből a szempontból is szó volt keddi Financial IT 2022 konferenciánk kora délutáni panelbeszélgetésében a BNPL-ről és a digitális jegybankpénzről, emellett a tranzakciós illeték szabályváltozásának várható hatása és az elektronikus fizetés továbbfejlesztéseinek a lehetőségei is terítékre kerültek.
A tavaly márciusban elindult azonnali fizetési rendszer (AFR) továbbfejlesztésén dolgozik az MNB – derült ki a Portfolio mai Banking Technology 2021 konferenciáján, részleteket azonban egyelőre nem árult el a jegybank igazgatója. Számos aktuális kérdésről, így az AFR-re épülő ökoszisztémákról, a buy now, pay later (BNPL) terjedéséről és a digitális jegybankpénzről is szó esett a kora délutáni panelbeszélgetésen.
Erős üzenetet küldött a héten az MNB a bankoknak, miszerint a pénzforgalmi árazásuk nem elfogadható, a csomagáras szolgáltatások elterjedését szeretnék látni. Mint a jegybank lapunk érdeklődésére küldött válaszából kiderült, az MNB elvárja, hogy viszonylag rövidebb időtávon minden bank kínálatában legyen egy olyan olcsóbb, bárki számára igénybe vehető számlacsomag, ami külön tranzakciós díjak nélkül teszi lehetővé az azonnali fizetéseket. Még idén elemzést készítenek a banki díjakról, és ezután derül majd ki, esetleg mely területeken és milyen egyéb beavatkozásokra lehet még szükség. Az ügyfelek odafigyelésére is szükség van, hiszen van, aki ugynazért a szolgáltatásért 16-szor többet fizet, mint amennyit egy másik csomagban vagy banknál fizetne.
Ötéves projekt zárult le azzal, hogy ma éjjel elindult az azonnali fizetési rendszer. Az indulás körül voltak zökkenők, lassulások, mostanra azonban stabilizálódott a rendszer. Hamarosan elindul a kötegelt tranzakciók tesztje, és jönnek az azonnali rendszerre épülő új szolgáltatások is.
A PSD2-es szabályok egyes részeinek halasztását még az MNB is vizsgálja, az Európai Bankhatóság további útmutatására várnak, de úgy tűnik, hogy erősen benne van a levegőben, hogy nem is kis mértékű halasztást kapnak a pénzintézetek. Az MNB hamarosan dönt arról, mit is kezdhet a felügyelet Magyarországon ebben a kérdésben - hangzott el az MNB ma tartott sajtótájékoztatóján. Pár hónappal az indulás előtt derült ki az MNB számára: egyes bankok nem készülnek el az azonnali fizetéssel. A késlekedő bankok darabszára kevesebben voltak, de sok ügyféllel rendelkeznek. A riportok alapján év végén elindulhattak volna, de az év végi zárásokra való tekintettel március elejére helyezték át az indulást.
Pénteken, azaz bő 24 órán belül dől el várhatóan az azonnali fizetési rendszer sorsa, hogy mikor indul el és milyen formában Magyarországon. Az MNB képviselői holnap a bankvezérekkel egyeztetnek, és a döntésről a közvéleményt is tájékoztatják majd. Még semmi sincs kőbe vésve, de úgy tudjuk, egy esetleges részleges indulás kapcsán két javaslat is terítéken lesz: az egyik egy kb. ezerfős zárt pilot indítása július elsején, a másik pedig egy olyan indulás, amikor első körben csak csekély összegű átutalások kerülnek az azonnali rendszerbe. Úgy tudjuk, több banknak még van mit csiszolgatnia az azonnali rendszerén, és kevés már az idő a rendeletben egyelőre szereplő időpontig.
Az MNB legújabb becslése szerint 2030-ra a jelenlegi 15-20%-ról 50%-ra mehet fel az elektronikus fizetések aránya Magyarországon, így az akkorra becsült 6 milliárd tranzakcióból 3 milliárd történhet elektronikus csatornán - hangzott el a Portfolio mai Banking Technology 2018 konferenciáján. Dolgozik a jegybank az átutalások díjszabásának újraszabályozásán is. A jövő év júliusában elinduló azonnali átutalással megjelennek a másodlagos számlaazonosítók, mint a mobilszám, az e-mail vagy az adószám, ezeket központilag a GIRO fogja tárolni.
A Giro lefektette a szabályokat, az azonnali fizetési rendszer kiépítése elkezdődött. Most jön a csatlakozás szakasza, a kommunikáció egyre fontosabb és gyakoribb lesz. Nem utolsó kérdés az árazás kialakítása, a Revolut errről ma már beszélt az előadásában: minden ingyen van. Az MNB vizsgálja annak a lehetőségét, hogy egy közös brandet alakítsanak ki, úgy, mint például a bankkártyáknál látható, rövidesen konzultáció indul erről - mondta előadásában Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies konferenciáján.
Beágyazott szereplők a magyar pénzforgalmi piac játékosai, foggal-körömmel védik a pozícióikat. Akkor történik fejlesztés, ha valaki rákényszeríti erre őket - mondta Bartha Lajos, az MNB igazgatója az egri Közgazdász-vándorgyűlés második napján. Akad is most bőven ilyen kényszerítő erő, az egyik legfontosabb feladat a 2019 közepétől kötelező azonnali átutalásra való felkészülés, amely több milliárd forintjába kerül a magyar bankszektornak.
Közeledünk az uniós átlaghoz az elektronikus fizetésekben, de még mindig bőven van tere a javulásnak. Mégis vannak olyan területek, amelyekben élen járunk. Közeleg az új pénzforgalmi irányelv (PSD2), ezzel kapcsolatban az MNB azt üzeni a bankoknak, hogy ne ringassák magukat abba a hitbe, hogy a fintech cégek nem jönnek ide, mert már itt vannak. A bankkártyás ügyfelek várhatóan két fontos változásnak is örülhetnek majd, melyeket az új irányelv részletszabályaiban határoznak meg. Az MNB mindezen túl a blockchain technológiával és a bankok kibervédelmével is kiemelten foglalkozott idei Pénzforgalmi Jelentésében, melyet egy ma tartott rendezvényen mutattak be.
2019. július 1-jén indul az azonnali fizetés Magyarországon, a hét mind a 7 napján, a nap 24 órájában működni fog, a megbízástól számított 5 másodpercen belül zajlik - ismertette a Portfolio Pénzügyi IT konferenciáján Bartha Lajos MNB-igazgató. Addig is folyamatosan "nyüstölni fogják" a bankrendszert, hogy minden készen álljon.
Az átutalás lehet az új kártyás fizetés és a készpénz egyben, legalább is hosszú távon. Persze a plasztik és a készpénz sem fog eltűnni a boltokból még jó pár éven keresztül, de úgy tűnik, hogy az ezeket leváltani képes azonnali átutalási rendszer bevezetésében Magyarország élen jár majd. Ez azt jelenti, hogy 2019 második felében jó eséllyel már az év minden napján, 0-24 órában bármikor pár másodperc alatt pénzt küldhetünk majd egymásnak. A rendszert úgy alakítják ki, hogy a bankok és fintech cégek könnyen fejlesszenek rá akár bolti, akár személyek közötti fizetési megoldásokat, illetve mobilra vagy e-mail címre is lehet majd vele utalni. A több milliárdos infrastruktúra-projektet részben közpénzből, a banki oldalon pedig saját forrásból finanszírozzák. De az MNB elvárása az, hogy a milliárdos költségből a bankok semmit ne terheljenek át az ügyfelekre a díjakon keresztül. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával, Bartha Lajossal, és Varga Lóránt főosztályvezetővel beszélgettünk.
Az MNB tulajdonában lévő Giro Zrt.-nél már készül egy olyan kártyás elszámolási rendszer, amely a magyar bankkártyákkal magyar boltokban történő vásárlási tranzakciókat számolhatja el. Ez persze versenyhelyzetet teremt a kártyatársaságok számára az elszámolás terültén, aminek a bankok és a kártyaelfogadók, közvetetetten pedig minden magyar kártyával fizető ügyfél profitálhat. Többek között erről, és a szintén előkészítés alatt álló azonnali átutalási rendszerről is szó volt a Portfolio Pénzügyi IT konferenciáján.
Idén szeptember 18-áig átültet Magyarország egy EU-s fizetési irányelvet, a PAD-ot, amely 1. átláthatóbbá teszi az ügyfeleknek a pénzforgalmi szolgáltatásokat az összehasonlíthatóság megteremtésével, 2. zökkenőmentes pénzügyi mobilitást hoz a fizetési számlák váltásának megkönnyítésével, 3. a fizetési számlával nem rendelkező embereket alapszintű fizetési számlával ösztönzi - jelentette be a Portfolio Pénzügyi IT 2016 konferenciáján Bartha Lajos, az MNB igazgatója. Jön az azonnali átutalás rendszere is, de ez sokkal többről fog szólni az azonnal átutalásnál.
Bartha Lajos megerősítette azt az értesülésünket, hogy a Girónál már vizsgálják, hogy a Magyarországon kibocsátott kártyákkal belföldön történő tranzakciókat egy magyar állami rendszerben számolhatják el. A cél egy olcsóbb, és a jelenleginél gyorsabb elszámolás biztosítása lenne. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatóját az NGM készpénzkorlátozó terveiről, a pénzforgalom fontosabb várható változásairól és az azonnali átutalási rendszerről is megkérdeztük.
A forint múlt héten bekerült a devizák "elitklubjába", vagyis csatlakozott a CLS-hez. Ezzel az eszközzel a korábban több bankot is bajba sodró úgynevezett devizakiegyenlítési kockázatot csökkenthetik a pénzintézetek gyakorlatilag nullára. Ráadásul válságos időkben nem fordulhat elő többé, hogy a külföldi nagy devizapiaci szereplők bizalma hirtelen elpárolog a magyar bankokkal szemben, és kiszárad a devizapiac, mint ahogyan erre a 2008-as pénzügyi válságban is láthattunk példákat. De drágább vagy olcsóbb-e ez a bankoknak, mint a korábbi kiegyenlítési modell? Lesz-e a hatása a devizapiac likviditására? Mennyi munkát és pénzt öltek a projektbe? Bartha Lajossal, az MNB Pénzügyi Infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.
António Costa a legális bevándorlás támogatását és a határellenőrzés szigorítását ígérte.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
